In hungarian:
Prokop Péter 1919. január 6-án született Kalocsán. A kalocsai jezsuita gimnáziumban szerezte elsÅ‘ művészettörténeti ismereteit. Érettségi után a kalocsai Hittudományi FÅ‘iskolán folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait. 1942-ben szentelték a kalocsai fÅ‘egyházmegye papjává. Káplánként Dunapatajra, majd Kecelre került. 1945-ben egyházi felettesei engedélyezték számára, hogy beiratkozhasson a budapesti KépzÅ‘művészeti FÅ‘iskolára. Itt Barcsay JenÅ‘, Elekfy JenÅ‘ és Kmetty János voltak a mesterei. 1949 januárjában felettesei, fél évvel a diploma elÅ‘tt, visszarendelték egyházmegyei szolgálatra, így fÅ‘iskolai tanulmányait nem tudta befejezni. 1949-ben Dusnokon káplánkodott, majd 1949-1955 között Mélykúton volt hitoktató. Ezekben az években sorra kapta művészi megbízatásait: falikép-sorozat a keceli iskolakápolnában, secco képek a budapesti Oltáriszentség kápolnában, monumentális (100 négyzetméter) freskó a sükösdi templomban, freskók BácsszÅ‘lÅ‘s, Bácsbokod, Szend, HegykÅ‘ és Baja-Kiscsávoly templomaiban.
1956 telén a „zöldhatáron” elhagyta Magyarországot és Rómában telepedett le. Az itteni KépzÅ‘művészeti Akadémián fejezte be festészeti tanulmányait. Rómában számos egyházi intézmény falát díszítette freskókkal a 60-as, 70-es években. Két amerikai templomba is készített freskókat. Magyarországgal a Rómában eltöltött évtizedek alatt sem szakadt meg a kapcsolata. A rendszerváltozás után pedig Budapest és Róma között osztotta meg életét. 1999 nyarán végleg hazaköltözött, a Kalocsai IskolanÅ‘vérek csepeli öregotthonába. Szívesen fogadta a meghívásokat, felkéréséket kiállításokra. 2003. november 11-én bekövetkezÅ‘ haláláig szenvedélyesen folytatta alkotói tevékenységét. Prokop korunk legismertebb pap-festÅ‘inek egyike. Igen termékeny alkotó volt: életművét több mint 9000 táblakép jelzi. Alkotásainak jórészét Magyarországnak ajándékozta. Művészetének legjellemzÅ‘bb példái mély, vallásos meggyÅ‘zÅ‘désébÅ‘l született, bibliai tárgyú kompozíciói. ErÅ‘teljes, fénnyel átitatott színekkel festett vásznai a teremtett univerzum szépségét ünneplik. Figuratípusaira a 60-as évek elejéig Aba Novák művészete hatott meghatározóan. Római évei kezdetétÅ‘l számos új hatással gazdagodott művészete. A régi itáliai festészet képviselÅ‘i közül - többek közt - Simone Martini inspirálta, a modern művészet képviselÅ‘i közül pedig Picasso és Klee vonalkultúrája hatott rá. KésÅ‘bbi munkáiban erÅ‘sebben jelentkezett egy vizionárius, expresszív hangvétel. Számos képén sajátos technikát használt: a figurák kontúrjait injekciós tűvel húzta meg. Egyaránt alkotott monumentális műfajokban (freskó, mozaik, üvegablak), festett tábla- és oltárképeket, és készített grafikákat. Írással is foglalkozott, számos kötete jelent meg.
Megjegyzés: a honlapon a múzeumok közt megtalálható a Casa di Santa Stefano (Szent István Zarándokház, Róma), Prokop Péter ottani alkotásaival (e Ház adott számára közel négy évtizeden át otthont és műtermet).