In hungarian:

Búza Barna VésztÅ‘n született, 1910. december 30-án. 1922-ben Sarkadra költöztek, ahol édesapjától, aki a nagybányai festÅ‘iskola tagja volt, rajzolni tanult. 1928-ban felvételizett a KépzÅ‘művészeti FÅ‘iskolára, ahol elÅ‘bb Sidló Ferenc, majd Szentgyörgyi István szobrászművész-tanárok irányították. Tanulmányi évei alatt neki ítélték a Ferenczy István díjat, a SzékesfÅ‘városi és Balló Ede díjat. A fÅ‘iskola elvégzése után mesteriskolásként 1935-36-ra szóló római ösztöndíjat kapott.

1933 óta kiállító művész. Még abban az évben a Műcsarnokban megrendezett, 40 éven aluli művészek I. díját a zsűri neki ítélte. 1936-ban Rómában, a Magyar Akadémia termeiben rendezett évzáró bemutatón, melyet II. Viktor Emánuel király nyitott meg, a Galéria D' Arte Moderna három szobrát megvásárolta. 1937-ben meghívták a Velencei Biennáléra. 1937 végén, a budapesti Téli Tárlaton, a Műcsarnok a Zala György-érmével tüntette ki.

1943-ban, a Kolozsvár Művészeti Hetek kiállításán, az országos fafaragó versenyen Szent Tadeus szobrát I. díjjal tüntették ki. 1944-ben a (a nyilasok bosszújának következményeként) büntetÅ‘ századba kellett bevonulnia. Alakulatával Ausztriába került. A háború véget értével Ausztriában maradt, fafaragó műhelyt nyitott. FÅ‘leg kultikus műveket alkotott. Ott készült a Salzburgi Minoriták számára egy Krisztus szobra is.

1945-ben műtermét elvették. Hazatérte után fél évig kÅ‘műveseknél fehérmunkásként dolgozott az akkori köztársasági elnöki palota gipsz díszítményein. Szobrász kollégáinak, barátainak bizalma visszasegítette eredeti foglalkozásához. A művészeti alap megszervezésében, különösen az alap kivitelezÅ‘ iparvállalatának kialakításában, jelentÅ‘s munkát végzett. Közben helyreállította a Százados úti Művésztelepen ma is meglévÅ‘ műtermét, és újra bekapcsolódott az alkotómunkába, a Budavári Mátyás Templom elÅ‘tti téren a Szentháromság szobor alakjait rekonstruálta.

Az ország településein sok köztéri szobra áll: köztük Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1989. évi agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, PetÅ‘fi és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony ülÅ‘ alakja.

1956-ban Kazincbarcikán lovas szobra I. díjat kapott. Számos síremléke közül említhetÅ‘ Bárdos Lajos, Bakács Tibor orvosprofesszor, Kondor Béla festÅ‘művész, Gobbi Hilda színésznÅ‘ emlékének megörökítése. Több mint 100 érmet metszett nagy elÅ‘dökrÅ‘l és kortársakról, fontos eseményekrÅ‘l. Szakrális munkái közül kiemelkedik a székesfehérvári Prohászka bazilikában a Jó Pásztor fÅ‘oltárszobor, a sümegi ferencrendi kegytemplom keresztútja és a püspöki bazilika keresztútja 1954-1957. Művészi hitvallásában s műveiben az izmusok divatáramlatai ízlését, alkotói szándékait nem befolyásolták.

KözérthetÅ‘ műveket alkot, a felhasznált anyagok tulajdonságait tiszteletben tartja. A korunkat jellemzÅ‘ politikai áramlatok nem téríthették el munkásságától. Lakossági kívánságra független országgyűlési képviselÅ‘vé választották a nyolcvanas években.

1974-ben Irak fÅ‘városával városesztétikai tanácsadói szerzÅ‘dést kötött, ezt a munkáját az Irak-Irán között kitört háborúig folytathatta.
Budapesten, a Műszaki Egyetemen meghívottként a Kreatív gondolkodás módozatai az alkotó munkában címmel egy tanéven át volt elÅ‘adó. Sarkad város díszpolgárává választották.
1999-ben a Magyar Kultúra lovagja kitüntetésben részesítették. Majd még ugyanebben az évben megkapta a VIII. kerület Józsefváros becsületkeresztjét. 2000 nyarán felavatták Budapesten, a Kálvin téren, másfél alaknyi Kálvin János szobrát. 2001-ben augusztus 20. alkalmából a Magyar Köztársaság arany érdemrend keresztjével tüntették ki, majd 2002-ben a Magyar Köztársaság lovagkeresztjével.
Életrajz átvéve a szobrászművész honlapjáról: http://www.buzabarna.hu/node/1